Az egészséges kutyák jó mozgásúak. Könnyed járásukat három izomtípus irányítja: a sima izom, amelynek a zsigerek mozgásában van szerepe, a szívizom, amely a szívet mozgatja; és a vázizomzat, amelyet a kutya akaratlagosan irányít; és ami lehetővé teszi számukra a mozgást. A legerősebb vázizmok az állkapocs mozgatásában részt vevő izmok, ezek segítségével tud a kutya erősen harapni vagy valamit megragadni. Hasonló izmok a combokban is találhatók, amelyek a futás során előrelökik a testet. A nyakizmok révén több mint 220 fokban tudja forgatni a fejét. Emellett a testjelek leadásakor fontos fül és farok is jól ellátott izommal. Az izomsorvadás oka lehet az izom ritka használata, vagy - ritkább esetekben - a beidegzés megsérülése. A napi rendszeres mozgás ezért elkerülhetetlen, fiatal kutyáknak napi háromszori testmozgásra van szükség.
 |
A keringési rendszer
A kutyák született futók, hatékony keringési rendszerük egyszerre képes bőséges oxigénnel ellátni szervezetüket, és elszállítani az anyagcsere során képződött bomlástermékeket.
A kutya öt érzékszervének működése eltér az emberétől. Szaglásuk érzékeny, kifinomult, ez az állat legfejlettebb érzékszerve. Emiatt használnak kutyákat eltűnt személyek vagy kábítószerek és robbanóanyagok felkutatására. Néhány fajtának fejlettebb a szaglása, mint másoknak: a német juhászoknak és a vérebeknek pl. sokkal hatékonyabb, mint a rövid orrú fajtáknak (pl. mopsz). Úgy becsülik, hogy a kutyák szaglása legalább százszor jobb, mint az emberé. A kutyáknak általában kétszázmillió szaglóreceptoruk van (az embereknek ötmillió), és agyuk szaglásér felelős része is arányosan nagyobb.
Az orruk köztudottan nedves, ez elősegíti a szaganyag érzékelését, és továbbítását az orrnyálka-
hártyához, amely az orrban található vékony csontlemezkék felületét borítja. Ezen a tekervényes lemezfelületen megtapad az illatanyag, és ez indítja az ingert az agy szaglóközpontjába. A Jacobson - féle szerv az orrüreg nyálkahártyája alatt lévő vakon végződő járat, amelynek a szájpadlás felé is van kivezető nyílása. Fontos szerepet tölt be a nemi illatok érzékelésében és a megfelelő partner megtalálásában.
A testszagok a kutya testén található különféle mirigyek váladékától származhatnak (nyál, fülváladék, végbélnyílásnál és a farok tövénél lévő mirigyek). Ezek mindegyike információt nyújt az állat nemi állapotáról, illetve ezekkel jelöli ki területét is. A bűzmirigyek minden ürítés után ferromongazdag váladékot ürítenek, amely oly egyedi, mint az embereknél az ujjlenyomat.
A szaglással ellentétben a kutya ízérzékelése nagyon gyenge. Az emberreknek hatszor annyi ízlelőbimbója van, mint a kutyáknak. A kutyák nyelve érdesnek tűnik, mivel felülete tele van apró dudorokkal, papillákkal, amelyeken az ízlelőreceptorok helyezkednek el. Ha magukra hagyják őket, és egyedül kell megszerezniük a táplálékot, a kutyák majdnem mindent megesznek. Elsősorban a szaga alapján közelítenek a táplálékhoz, aztán az ízlelő és a tapintó receptorok veszik át a szerepet. A savas, illetve savanyú ízeket az egész nyelvükön, az édeset a nyelv oldalán, a sósat az oldalán és az alján érzékelik.
A kutyák hallás nagyon éles. Képesek az ember által hallható frekvenciasávon túl is meghallani hangokat, gyakran nagy távolságból is. Sok ősi fajtának nagy, felálló fülei vannak, és a legtöbb kutya mozgatni is tudja azt, ami hozzájárul ahhoz, hogy akár négyszer olyan távolról is meghalljanak hangokat, mint az ember.
 |
 |
 |
 |
A kutyák érzékenyek az érintésre. A pofájuk körüli bajuszszálakat - amelyeket akaratlagosan tudnak mozgatni - nagyon sok idegrost kapcsolódik, és így még a levegő áramlását is érzékelik. Az egymás közötti kommunikációban az érintést és a szaglást is használják, így a fajtársakkal való kapcsolatteremtésben az érintés fontos szerepet játszik.
A kutyák összebújnak, hogy melegítsék egymást, nyalogatják és pofozgatják társaikat a dominancia-viszonyok kialakításakor.
Látásuk kevésbé éles, mint a szaglásuk. Arányaiban nagyobb szaruhártyájuk van, mint az embereknek, ezért éjszaka igen jól látnak. A retina központi részén lévő csapok és pálcikák (látóreceptorok) száma és aránya kevésbé éles és kevésbé jó színlátást tesz lehetővé. Szemük elhelyezkedése fajtánként változik. Sok vadászkutya - mint a whippetek és az agarak - szeme a koponya oldalán helyezkedik el, ami jó perifériás látást biztosít a vad űzésében. Más fajták szemei - mint pl. a vérebek és a boxerek - inkább a koponya elülső részén foglal helyet, ami viszont jó térlátást biztosít számukra. A kutyáknak van egy ún. "harmadik szemhéjuk" is, ami tulajdonképpen egy nyálkahártya-kettőzet a belső szemzugban, ami védi a szemet. Ezt nem tudják akaratlagosan mozgatni, de ha szemüket az izmok beljebb húzzák a szemüregbe, akkor ráhúzódik a szemgolyóra.
Több állatnak tulajdonítanak hatodik érzéket, amivel megérzik, mikor lesz természeti katasztrófa, vagy ha a család egyik tagja közeledik. A kutyák nagyon intelligens teremtmények, és több kutyatulajdonos állítja, kutyája megérzi, milyen a hangulata, vagy hogy kutyájuk megpróbálja nekik elmondani, ha valami baj történt. Tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a kutyáknak van egy elektromágneses érzékük, amivel megérzik a földmozgásokat és rezgéseket, s amitől hazatalálhatnak még nagy távolságokból is.
