Leírása: Közepes termetű, nem túlzottan elegáns megjelenésű kutya. Feje elkeskenyedő, koponyája kissé domború. Szeme sötétbarna. Füle hegyes, feláll. Orrtükre fekete: Fogazata szabályos, ollós harapású. Izmos nyaka lebernyeg nélküli, mellkasa hosszú és mély, háta egyenes, feszes, hátrafelé lejt, fara rövid és csapott, hasa kissé felhúzott. Farka rövid, általában kurtítják, de születhet farok nélkül is. Végtagjai egyenesek, párhuzamosak, izmosak. Szőrzete a fején és a lábain egészen rövid, teste többi részén valamivel hosszabb, hullámos vagy csigás lefutású. Színe fekete, fekete-fehér, fehér.
Eredete: Tenyésztését tulajdonképpen csupán az 1930-as évek elején kezdték el. Igaz, ezt megelőzően már a századfordulón feltűnt a nyájak mellett - a puli és a pumi társaságában.
Tulajdonságai: Bátor, viszonylag kis termete ellenére meglehetősen rámenős, olykor kifejezetten harapós, mozgékony, villámgyors, éber kutya. Értelmes, engedelmes, könynyen kezelhető.
Alkalmazása: Született pásztorkutya. Mindig éber, mindig tettrekész, a nyájból egyetlen állatot sem enged elkóborolni. Önállóan, parancs nélkül tevékenykedik. Jó házőrző.