Leírása: Hatalmas testű, méltóságteljes megjelenésű és mozgású, különleges küllemű kutya. Feje hatalmas, de nem durva. Szeme sötétbarna, a hosszú fejszőrzet teljesen eltakarja. Füle lelóg. Fogazata erőteljes, harapása ollószerű. Nyaka vastag, izmos, lebernyeg nélküli, háta feszes, rövid, fara kissé csapott, mellkasa mély. Végtagjai oszlopszerűek, párhuzamosak, erőteljes csontozatúak. Farka lelóg, ha figyel, a hátvonalának magasságáig felemeli. Szőrzete hosszú, szalagos, nemezes, gubancos, de lehet zsinóros is. Színe fehér.
Eredete: A legősibb magyar pásztorkutyafajta; származása az ókor homályába vész.
Tulajdonságai: Kiegyensúlyozott természetű, megfontolt, éber, önálló, de nem akaratos, büszke kutya. Gazdájához rendkívül ragaszkodik.
Alkalmazása: A magyarok nomád állattenyésztő őseink legfőbb vagyona a nyáj volt; ennek védelmét a komondor látta el. Manapság házőrzőként, majorságok, kertes házak félelmetes védelmezőjeként szerzett hírnevet.
 |
Fajtajellemző: pásztorkutya, házőrző. |