Leírása: Tacskószerű megjelenésű, de annál nagyobb, erőteljesebb eb. Feje testéhez képest elég nagy, kissé elhegyesedő. Szeme sötétbarna. Füle szorosan a fejéhez simulva lelóg. Háta hosszú, egyenes, ágyéka izmos, mellkasa mély. Végtagjai rövidek, erőteljes csontozatúak. Farka hosszú, vízszintesen tartja. Szőrzete rövid, sűrű, vastag. Bundája leggyakrabban vörös és fehér, de valamennyi elfogadott kutyaszínben előfordulhat.
Eredete: Régi svéd fajta, de hivatalosan csak 1947-ben ismerték el. Svéd tacskókopónak is nevezik.
Tulajdonságai: Aktív, éber, nyugodt természetű.
Alkalmazása: Vadászkutya; főleg nyúl- és rókavadászatra használják, de helytáll például a vaddisznóval szemben is. Svédországban népszerű, másutt nem nagyon ismerik.
